Volt idő, hogy a lányom Nótár Maryt hallgatott. Azon nagyon megütköztem, soha még csak hasonlót sem tudtam élvezni. Jó, hát lakodalmakban mindig ez megy, ott ilyenre kell mulatni. No de józanul, önszántamból zenelejátszóról??
Aztán olvastam egy kivételesen okos cikket a Díványon (nem a cikk volt kivételesen okos, hanem az, hogy egy okos cikk került fel a Díványra) arról, hogy egy kamasz mindenfélét szeret kipróbálni, tőle meglehetősen távol álló dolgokat is, hogy lássa, milyen lehet egészen más karakterű emberek bőrébe bújni. És akkor megnyugodtam valamicskét.
Aztán tegnap a bulin Kispál és hasonlók mentek.
Már nem aggódom egyáltalán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése