Miket szeretnék karácsonyra

Végre szeretnék elmenni a Veli bej fürdőbe, már az sem baj ha egyedül megyek, jó lesz nekem úgy is, csak. De bármelyik másik fürdő is jöhet, csak meleg legyen a víz és ülhessek benne jó sokáig. Amíg jólesik.
Szeretnék aztán lakberendezési újságot venni, mondjuk Elle dekort vagy valami mást, csak jó vastag legyen és felrakni egy teát, meg a lábamat a kanapéra és nyugiban elolvasgatni-nézegetni.
Mindkét programot jó melegben képzelem, minimum 22 celsius fokban.

Kedves Naplóm!

Most az van, hogy már annyira fájt a derekam folyamatosan (mert eddig úgy volt, hogy először csak egyszer-egyszer bedurvult, akkor sírva elvánszorgás orvoshoz, injekció kúra, aztán csendesebb időszak, kibírható, aztán a havi ciklus idején rosszabb, ez eltartott jó sokáig, mondjuk 2 hétig, aztán megint elviselhetőbb) szóval most már szünet és megállás nélkül egyfolytában hónapok óta fájt a derekam úgy, hogy sokszor sírtam, néha a fájdalomtól, néha a tehetetlenségtől, mert elég vacak az ennyi idősen, hogy úgy vánszorgok mint egy nyugdíjas, tehát besokalltam és elmentem orvoshoz. Amit én hittem, hogy csak porckorongsérv előtti állapot van, hát az nem igaz, mert sérv is van, nem vészes, de van. A vészes, hogy erősen gyulladt is volt, ezt mondjuk az edzőm és egyben masszőröm is mindig mondta, meg hát a párom is állította, hogy érzi. Én csak azt éreztem, hogy nem lehet a derekamhoz hozzáérni sem, nyomkodni, masszírozni meg lehetetlen. Viszont már fájt tüsszentésnél, köhögésnél is.
A doki bácsi írt nekem infúziókúrát, ezen túlvagyok, újabb MR-t csináltattam, majd jön a gyógytorna.
Addig viszont szigorúan tilos a szokásos edzésem. És ez nem jó. De sőt rossz. És fura, mert már évek óta a heti rutin része, hogy egy héten minimum kétszer, de leginkább háromszor eljárok edzeni. Néha négyszer. És most ez megszűnt. Illetve mehetnék csak úgy a magam örömére kardiózni, mert azt szabad. Megyek is, de nagyon minimálisan. Azért mentem el, mert éreztem, hogy akármennyire is utálom az egészet, mert unalmasnak tartom, mozogni kell, talán lelkileg is jót tenne (és jót is tett), de nem tudom magam olyan sűrűn rászedni mint eddig az edzésre, mert ezt magányosan kell csinálni, úgy, ahogy rég edzettem már, hogy nem mondja meg senki, hogy mit tegyek, nem változatos, olyan semmilyen. És még öltözködni is kell.
Most mindenesetre várom a gyógytornász telefonját, aki egyébként nem hívott, és majd kiderül, hogy mi lesz.